A tészta készülhet teljes kiőrlésű vagy finomított gabonából, de táplálkozási szempontból általában a teljes kiőrlésű gabonák egyik változataként osztályozzák, elsősorban a felhasznált alapanyagok függvényében.

Egyrészt, ha a tészta teljes kiőrlésű gabonából, például árpából készül, természetesen teljes kiőrlésű gabonáknak minősül. Ezek a tészták több élelmi rostot és egyéb tápanyagot tartanak meg, és a finomított gabonákhoz képest jobban elősegítik a bélmozgást és fenntartják a stabil vércukorszintet.

Másrészt, ha a tészta finomított lisztből, például búzalisztből készül, nagyobb valószínűséggel sorolják a finomított gabonák közé. Ezek a tészták finom állagúak, könnyen emészthetők és felszívódnak, de egyes tápanyagok, például élelmi rostok és vitaminok elveszhetnek a feldolgozás során.

Azonban tágabb táplálkozási szempontból, még ha a tészta finomított gabonákból, például búzalisztből készül is, formája és főzési módja (például forralás) viszonylag lassabb emésztési és felszívódási sebességet eredményez, és még mindig tartalmaz élelmi rostot. Ezért a teljes kiőrlésű gabonák egy változatának is tekinthetők. A hagyományos finomított gabonákhoz (például fehér rizshez és fehér liszthez) képest magasabb a tápértékük.

Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy míg a rizst általában finomított gabonának tekintik, bizonyos régiókban vagy bizonyos táplálkozási kultúrákban a feldolgozatlan rizst is teljes kiőrlésűnek tekintik. Ez tovább szemlélteti, hogy a teljes és a finomított szemek közötti különbségtétel nem abszolút, hanem a nyersanyagoktól és a feldolgozási módszerektől függően változik.

Összefoglalva, az, hogy a tészta teljes vagy finomított szemnek minősül-e, a nyersanyaguktól és a feldolgozási módszerektől függ. Táplálkozási szempontból a tésztát általában a teljes kiőrlésű gabonák egyik változatának tekintik, de ezt az előállításukhoz használt konkrét összetevők alapján kell meghatározni.